Függőségek – megérteni és kilépni a körből
- KISS ANDREA
- 2025 szeptember 30
A függőség nem gyengeség, hanem tanult megküzdés – ami idővel átveszi az irányítást. Sokszor a személy nem is tudja, hogy amit csinál, az már nem normális. Itt ítélkezés helyett megértést, biztonságot és megtartható lépéseket kapsz. Kineziológusként a stressz és a belső feszültség csökkentésében segítek, hogy legyen erőd változtatni és maradni az úton.
A visszaesés nem kudarc, hanem információ: jelzi, hol kell erősíteni a rendszert.
Mi számít függőségnek
A függőség akkor beszél rólunk, amikor egy szer vagy tevékenység rövid időre megkönnyebbülést ad (feszültségcsökkenés, jutalomérzés), cserébe hosszú távon kárt okoz, mégis nem tudunk leállni. Közös elemek: kontrollvesztés, sóvárgás, folytatás a következmények ellenére, és hogy az élet más területei (munka, kapcsolatok, egészség) sérülnek. A függőség több formában jelenhet meg – anyagokkal és viselkedésekkel is. Ha a függőséget nem idejében csípi el az ember, később már sokkal nehezebb, hiszen a legtöbben csak akkor realizálják, amikor már túl késő.
Anyagfüggőségek (alkohol, nikotin, gyógyszerek)
Ide tartozik az alkohol, a dohány/nikotin (beleértve a vape‑et), valamint a gyógyszerek közül leggyakrabban az altatók és a fájdalomcsillapítók. A minta gyakran úgy indul, hogy „csak lazításként” használjuk, majd a szer egyre több helyzetben „megoldássá” válik: stressz után, feszültségnél, alvás előtt. Jellemző az adag emelkedése és a „kibúvók” keresése.
Viselkedési addikciók (telefon, játék, munka, kapcsolat)
A viselkedési addikciók nem kémiára, hanem a jutalmazó idegrendszeri hatásra épülnek: pörgő értesítések a telefonon, „még egy szint” a játékban, munkába menekülés, a közösségi médián (Facebook, Instagram, TikTok, YouTube) töltött túl sok idő és a végtelen videók pörgetése, vagy a kapcsolatfüggés (ha az egyedüllét szorongást kelt). Ide tartozik a férjfüggőség is, ami különösen gyakori az 50–60 év közötti korosztályban. Közös bennük, hogy fokozatosan szűkítik az élet terét, miközben kívülről könnyen „normálisnak” tűnhetnek.
Étkezéshez kötődő szokások (nassolás, stresszevés)
Az evéssel kapcsolatos kényszerek – például a folyamatos csipegetés (snacking), a „jutalomként eszem” minta, a stresszevés vagy az esti hűtőfosztás – rövid megkönnyebbülést adnak, miközben hosszú távon ártanak (hangulatingadozás, emésztési panaszok, bűntudat). Az étkezés sokszor önjutalmazásról szól. Nálam nem szégyenkezés van, hanem megértés: megnézzük, mikor és miért indul be ez a kör, és lépésenként építünk helyette működőbb szokásokat; szükség esetén dietetikussal vagy orvossal is együttműködöm.
Nem címkéket osztok, hanem azt nézzük, hol szorít az élet – és hogyan lehet egyre tágasabb.
Jelek, amiket érdemes komolyan venni
A függőségek jelei nem egyik napról a másikra jelennek meg. Apró figyelmeztetésekkel indulnak, amelyek idővel rendszerré állnak össze.
Kontrollvesztés, titkolózás, sóvárgás, visszaesés
- Kontrollvesztés: többet használok, mint terveztem; „csak egy” helyett több lesz.
- Titkolózás: rejtegetés, bagatellizálás, magyarázatok (kifogások) sorozata.
- Sóvárgás: erős belső feszültség, nyugtalanság, gondolati „körözés” a szer vagy tevékenység körül.
- Visszaesés: a leállási kísérlet után visszatérés – ez nem bukás, hanem jelzés: valami hiányzik a védelemből (szokás, támogatás, stresszkezelés).
További jelzések lehetnek: teljesítmény‑ és hangulatingadozás, kapcsolati konfliktusok, pénzügyi nehézségek, orvosi panaszok.
10 leggyakoribb függőség Magyarországon
- Alkohol
- Nikotin (dohány, vape)
- Gyógyszerhasználat (nyugtatók/altatók, fájdalomcsillapítók)
- Kannabisz és egyéb illegális szerek
- Szerencsejáték (online is)
- Közösségi média és telefonhasználat
- Videójáték‑függőség
- Munkaalkoholizmus (workaholizmus)
- Kényszeres vásárlás (shopping)
- Étkezéshez kötődő függőségek
Irányadó felsorolás, nem rangsor; a tünetek és a súlyosság egyénfüggő. Az emberek gyakran nem legyőzik a függőségüket, hanem újakat alakítanak ki helyettük.
Mi állhat a háttérben? (stressz, trauma, mintázatok)
A függőség nem „akaratgyengeség”, hanem tanult megoldás a belső feszültségre. A háttérben sokszor túlterheltség, meg nem dolgozott veszteség/trauma, szorongás, alvás‑ és ritmuszavar, vagy családi mintázatok állnak.
- Stressz: krónikus feszültségben az idegrendszer gyors, azonnali megkönnyebbülést keres.
- Trauma/veszteség: feldolgozatlan események felnőttként is túlaktiválhatják a stresszrendszert.
- Mintázatok: otthonról hozott viselkedésminták, szokások.
- Magány és szégyen: az önhibáztatás és titkolózás önmagában is fenntartó erő.
Ezek nem „mentesítések”, hanem támpontok: ha értjük az okokat, célzottabban tudunk változtatni.
Első lépések a változás felé
A felépülés nem sprint, hanem „kanyarokkal teli út”. Az első cél, hogy biztonságos keretet építsünk: legyen helye a kísérletezésnek és a hibákból való tanulásnak.
Reális célkitűzés, támogatói kör, napi mikro‑szokások
- Reális cél: kisebb, mérhető lépések.
- Támogatói kör: 2–3 megbízható ember.
- Mikro‑szokások: légzésrutin, vízivás, alvás, egyszerű étkezési ritmus.
Relapszus‑megelőzés: triggerek felismerése
- Helyzetek: hol, mikor szokott „beindulni” a kör?
- Érzések: feszültség, harag, szégyen, üresség.
- Megállító lépés: rövid szünet, légzés, séta, hideg víz az arcra.
Nem az erőből való „nem” a cél, hanem hogy legyen helyette valami, ami működik.
Hogyan segíthet a kineziológia?
Kineziológusként abban segítek, hogy csökkenjen a belső feszültség, könnyebb legyen szabályozni a reakciókat, és visszaerősödjön az önbizalom. A folyamat személyre szabott, kíméletes izomtesztre és érzelmi‑testi visszajelzésekre épül. Itt ítélkezésmentes, támogató közeget és működő támogatói kört kapsz – nem maradsz egyedül.
Stresszreakciók csökkentése, érzelmi szabályozás, önbizalom
- Stresszkezelés: a belső „zaj” mérséklése.
- Érzelmi szabályozás: felismerni, mi kapcsol be, és hogyan lehet másképp reagálni.
- Önbizalom: apró, megtartható sikerek sorozata.
Fontos: a kineziológia komplementer szemlélet, nem orvosi kezelés, nem diagnózis. Szükség esetén együttműködöm más szakemberekkel.
Nem ígérek csodát – tiszta, megtartható lépéseket igen.
Mikor kérj azonnali szakmai segítséget?
- Életveszélyes állapot, rosszullét, megvonási tünetek esetén azonnali sürgősségi ellátás szükséges (112).
- Ön‑ vagy közveszély, erős önsértéses gondolatok esetén azonnal fordulj szakemberhez.
- Ha a használat jelentősen veszélyezteti az életed, keresd fel a háziorvosodat vagy addiktológiai szakrendelést.
Gyakori kérdések (GYIK)
A függőség „egy életre szól”?
Nem, a felépülés lehetséges, megtartható lépésekkel.
Mennyi idő után látszik változás?
Gyakran már 1–2 alkalom után csökken a belső feszültség.
Kineziológia vs. pszichoterápia?
A kineziológia komplementer, nem diagnosztikai terápia.
Mi van, ha visszaesem?
Nem a nulláról indulsz: megnézzük, mi hiányzott, és beépítjük.
Dolgozol hozzátartozóval is?
Igen, külön téma a támogatás határa.
Hol dolgozol?
Budapest (II. kerület, Szépvölgyi út 52.), Cegléd (Arany utca 2.).
Ha változtatnál, de nem tudod, hol kezdd, gyere el – biztonságos, ítélkezésmentes térben dolgozunk. Budapesten a II. kerületben és Cegléden várlak.
A célom egyszerű: legyen több levegőd a mindennapokban. A többi lépést közösen rakjuk hozzá.
GYIK
Ingyenes telefonos konzultáció
Van kérdésed? Bizonytalan vagy valamiben? Hívj bátran! Már az első
beszélgetéssel is tudok segíteni – ne habozz, keress bizalommal!
